|
A francia eredetű bijou szóból ered, ami ékszert jelent, gyűjtőfogalom, azokból az anyagból készített ékszereket csoportosítja, melyeknek az alapanyaga nem nemesfém, nem drágakő.
Az ékszer sokkal régebben keletkezett mint a ruházat, hiszen arra a kultúra hiányossága és az éghajlati körülmények miatt nem volt szükség. A hiúság viszont már akkor is érvényesült., ami abban nyilvánult meg, hogy bizonyos testrészeket bizonyos tárgyakkal kiemeljenek.
Az ékszernek tulajdonképpen használati funkciója nincsen, abszolút a díszítés a cél ezért általánosságban a formákat nem a praktikum, hanem kizárólag a szépség létrehozása a meghatározó. A szépművészetekkel való rokonságát bizonyítja az a tény is, hogy azokban az időkben amelyek bővelkedtek művészeti alkotásokban, remek remek iparmesterek foglalkoztak ékszerkészítéssel. Az ékszerek és bizsuk anyagának ellenálló képessége és a különböző halottkultuszok következtében mindegyik embertörténeti korszakból számos ékszer maradt ránk ami egyes korszakok művészi fejlettségének mércéje lett ezáltal. Az arany, az ezüst, a drágakövek, zománcok, gyöngyök szinte teljesen ellenállnak a föld és a levegő lebontó hatásának, így az előkerülő több ezeréves ékszerek teljes épségükben maradtak ránk.
Az ékszereket többségében mitológiával kapcsolatos világból merítették. Az ókori Egyiptomban ezt kiegészítették mértani formákkal is. Az ókori Görögországban csak az asszonyok hordtak ékszert. A fényűző bizánciak nagyon kedvelték az ékszereket, élénk színű zománccal és rengeteg drágakővel díszítették ékszereiket. A román korból alig maradtak ránk ékszerek, annál nagyon fellendülést hozott viszont a renaissance, amely korban az antik ékszerekhez nyúlnak vissza, sokféleségük és finom megmunkálásuk csodálatot ébreszt. A renaissance hanyatlásával a gyémánt jön divatba, teljesen elnyomva az ötvösmunkát. XV. Lajos korában a divatba jött rokokó hatására újra szerephez jut a foglalat is bár még mindig a kőn van a hangsúly. A XVIII-XIX. században a antik stílusokat másoló gyenge és művészinek egyáltalán nem mondható ékszerek készültek, aminek részint a tömeges előállítás volt az oka. Mára a modern, nemesen egyszerű ízlés alakult ki. A drágaköveket továbbra is alkalmazzák, de ezeket igyekeznek természethűen a maguk szépségében megmutatni. |
